Április 11-én fogom először bedobni a papírt az urnába (persze csak ha leszámítjuk azt a 8 évvel ezelőtti alkalmat, amikoris annak ellenére, hogy akkor még lábujjhegyen se értem el a fránya "fekete lyukat", vakmerően próbáltam beleerőszakolni édesapám boritékját a dobozba, s majdnem felborítottam az egész dobozt, paddal együtt - Node.. mostmár nempara, nőttem azóta fél métert).

Amellett, hogy most élek az énblogok kellemes lehetőségeivel, jelen esetben az ilyen apró örömök lefirkantásával, van még valami... Megfigyeltem - pontosabban ma meg is bizonyosodhadtam valamiről ami kapcsolódik ehhez az egész választási biszbaszhoz.

Semmi világmegváltásról nincs itt szó, és nem is kezdek el politizálni. Remélem. Amiről szó van azt a legtöbben nemes egyszerűséggel csak "általános politikai tudatlanságnak" nevezik, és nincs is ezen mit körmölni. Van, volt és lesz is. Igazából nem is érdekelt a téma, egészen addig amíg a saját korosztályomhoz tartozó emberi egyedek közt észre nem vettem eme jelenség dezinformációs-hálójának egy sokkal irracionálisabb, irreálisabb, ösztönön alapuló formáját. (wtf?)
Na tökömet, szóval ami ma szemet szúrt nekem azt úgy nevezném az előző megnevezést kiegészítve: "általános politika tudatlanság a fiatalok körében". A fiatalok kifejezés alatt nem merek most sokat nyújtani, szóval maradjunk inkább a 20 év alatt, mert azt tapasztalom.

Nem szeretünk tanulni, nem szeretünk olvasni, a parasztvakítás hozzánk is elér, fingunk nincs a demokráciáról, hát még a politikáról.. (semmi gúny, ez van.). Mégis, mindezek ellenére, bár a butaság áthat s nem tudjuk, de érezzük merre kéne továbblépni, ki az akinek köszönhetjük, hogy most itt járunk, és ki az akiben hihetünk... Ösztön. Nincs őszintébb egy üres tiszta gyermeki elménél. :)
No igen, de igaz-e, hogy a hülye ember könnyebben hisz? S hogy ez nem csak a szép/jó szavakra igaz?
Ráadásul mi már nem elég, hogy (tudás híján kib*szott naívak lettünk) az ösztöneinkre hagyatkozhatunk csak, sokkal dühösebbek, és bizalmatlanabbak is vagyunk mindenkivel szemben, aki a "régi" korokra emlékeztet. Mihez is tudnám ezt hasonlítani? Talán egy beteg allergikus reakcióhoz.
Valakinél egy nagyobb sokkhatás teszemazt, pl. mérgezés átvészelése után (amely ugye  valódi veszélyt jelentett) kialakul az  allergia. Ezután, hogy fog viselkedni az emberi szervezet? A következő gyanúsnak tűnő anyagot megérezvén azonnal írtózatos hevességgel reagál, és próbálja a feledés homályába taszítani minnél előbb. - De mivan akkor, ha az az anyag egy éltető tápanyag volt, ami segítette őt még a mérgezés előtt?

És elérkeztünk a valódi problémához, ami miatt koptatom a gombokat:
Az elmúlt 8 év alatt nőttünk fel mi, gyakorlatilag agymosva. Azt látom, hogy sokunknak fingunk nincs arról, hogy még a "mérgezés" előtt mik történtek, ki az aki tett valamit az országért, és amely tett pozitív hatása még nyomokban tapasztalható most is (hálistennek). Elhiszem, hogy van aki szerint más tud jobbat és szebbet mondani és tenni egyaránt. Az is stimmes, hogy valaki beszeretné próbálni az újat, bár lehet a régi is bizonyított. De ha már saját tudatlanságunkból kifolyólag annyit se vagyunk képesek kibüfögni nekik, hogy "köszi",  akkor legalább ne vegyünk be minden irtózatos baromságot amit a haverom barátnőjének a kutyájának a bal füle hallott - kezdve a legolcsóbb rágalmaktól a bonyolult konteókon át, a legalpáribb személyeskedésekig. DE nem utolsó sorban, NE higgyük már el a saját hülyeségeinket, és NE kérkedjünk vele! Nevetséges látni, ahogy próbálnánk lejáratni, de egyszerűen nem vagyunk képesek, mert nem tudunk semmit arról amiről beszélünk. Ezek a fertő dolgok nagy arányban befolyásolják a döntésünket, és képesek vagyunk már a leglényegtelenebb (dez)információról is büszkén áriákat zengeni, ahelyett, hogy utánanéznénk. Nem pedig arra használni, hogy a fentebb említett hálón keresztül minél messzebbre eljusson a hülyeségünk, csak azért, hogy mindenkit csodálkozó szemű bólogatós kutyává változtassunk ("Váó ezt nem is tudtam, most már tudom kire szavazok, kösz Sanyi".). Vagy csak egész egyszerűen azért, hogy befogadjon a saját kis közösségünk. (Nem írok konkrét dolgokat, elég ha én hallom.) Érthető a düh, de már egy wiki cikk is aranyat ér.

Konklúzió? Már nem érdemes. Holnap én is ott fogok állni a fülkében, és az igazat megvallva, nem érzem úgy hogy megérdemelném. Én mindig is az "aki tolja a szekeret, az irányít, de aki rajta ül, az kussoljon" elvet osztottam. Lazán feláldoznám érte a saját jogomat. Talán egy idézetet a végére, nem tudom kitől:

"Aki tud és tudja, hogy tud, az veszélyes, attól óvakodjatok! 
Aki nem tud és tudja, hogy nem tud, az okos azt tanítsátok! 
Aki tud és nem tudja, hogy tud, az bölcs, attól tanuljatok! 
Aki nem tud és nem tudja, hogy nem tud, az hülye, azt hagyjátok!"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.